Ikerlelkemnek

Észre sem vetted, hogy tőröd szívemhez ért.
Én nem szólhattam, mert szerelmem szerelmet,
s nem szánalmat ígért.

Ártatlan szerelmemért mit kaptam cserébe?
Szívemben tőröd, lassan fordult körbe.
Fájdalmat okozva ezzel mindörökre.

A tőrt ki, csak te húzhatod.
Pengéjén édes méz ragyog,
melyet veszni nem hagyhatok.

Újból és újból kezdeném,
hogy tudd, e két lélek; a Tied, s Enyém;
Egy. (Nem Tied, és Enyém) (1966.10.)

Újból és újból kérdezém,
Biztos, hogy egy? Nem csak remény?
S, ha nem egy, felejteném! (1968.)

De szívemben lángol a remény,
mely jobban éget, míg van ég,
mint a reménytelenség.

Felejteni? Azt nem lehet,
mert nem engedi az emlékezet,
hogy feledjem ikerlelkemet.

Újból és újból kezdem én,
az új életet, melyben sarjad új remény,
hogy egymásra találunk végleg, Te meg Én. (2012)